Sőt, kérdeztek is!
A kérdések nagy része olyan volt, amire számítottam, de volt néhány, amire eddig nem is gondoltam. Az egyik:
Középiskola, vagy főiskola után jobb külföldre menni dolgozni?
Na ez eddig nem jutott eszembe. Egyértelmű választ ugyan nem tudtam adni erre a kérdésre, de néhány kapaszkodót szívesen megosztok Veletek is, ha kíváncsiak vagytok rá.
Szerintem nagyban függ attól, hogy milyen területen szeretnél külföldön dolgozni, és mit vársz a kint töltött időtől.
Ha EU-s területre készülsz, érdemes előbb elvégezni a szükséges iskolát, hiszen azzal már itthonról konkrét állásokra lehet pályázni.
De például orvosnak is csak akkor vesznek fel külföldön, ha igazolni tudjuk a végzettséget :)
Ha nyelvtanulás a cél, kalandvágy, vagy csak kíváncsiak vagyunk hogyan teljesítenénk egy új környezetben, szerencsésebb főiskola előtt nekivágni. Diplomával a kezünkben könnyen azt hihetjük, hogy nagyon okosak vagyunk, és már nem mindegy milyen munkát vállalunk el. 18-22 évesen még simán belefér egy takarítás, mosogatás, gyermekre vigyázás, vagy szállodai animátorkodás. Sokkal több lehetőség, arról nem is beszélve mennyivel kisebb a rizikó. Ha nem jön össze, nagy kaland.... Hazajövünk. Vagy továbbállunk...
Egyetem után már azt is nehezebben látjuk be, hogy ez nem is az, amire számítottunk. Valamiért nagyobbak az elvárásaink magunk és a környezetünk felé is. Ciki, ha nem úgy sikerül, és mások előtt sem akarunk leégni.
Kevesen szeretnek veszíteni. Pedig jó ha felkészültök rá, mert ha kimentek mindenképp veszítetek. Ha mást nem, az itthoniakkal együtt töltött időt. Még most is rossz érzés, hogy nem lehettem ott a legkisebb húgom szalagavatóján. Lemaradtam sok szülinapról, buliról, a mindennapokról, de amikor itthon voltam, akkor meg a Mexikói kollégám esküvője miatt fájt a fejem, sőt a barátnőm babájának születésekor sem lehettem ott.
Továbbtanulás előtt érdemes külföldre menni azért is, mert nem tudhatjuk mi lesz 4-6 év múlva. Megismerhetjük a nagy "Ő"-t, aki nem kíván külföldön élni velünk, itthagyni viszont nem szeretnénk, esetleg gyermekünk születik... Na úgy már jóval nehezebb a dolog.
Ha 18-20 évesen nem indulunk el, akkor jó esélyünk van arra, hogy legközelebb akkor gondolkozunk a dolgon, amikor a gyermekünk lesz 20 éves.
Valószínűleg mindenki ismer olyat, vagy hallott már olyanokról, akik évek óta indulnak külföldre dolgozni. Én többet is. Vannak akik már előbb indultak mint én először gondoltam rá, és még mindig itthon vannak. Persze ők biztos pechesek, nekik mindig közbejön valami. Hát ők azok, akikre sose hallgassunk.
Bővebben a témáról majd a könyvben, ott több konkrét ismerős története is olvasható lesz, de ha van véleményetek, tapasztalatotok, nagyon örülök, ha megírjátok ide.
